Gyermekeknek

1. Mit jelent a gyermek veszélyeztetése?
 
Ha Te magad vagy más olyan magatartást tanúsít, amely hosszú távon a testi, erkölcsi, érzelmi vagy értelmi fejlődésedet hátrányos irányba befolyásolja, pl. amikor nem jársz iskolába, drogozol, a szüleid nem gondoskodnak rólad megfelelően.
 
 
2. Mikor kerülhet sor nevelésbe vételre?
 
Nevelésbe vételre kerülhet sor, ha a veszélyeztetettséged a gyermekjóléti szolgálat családgondozása segítségével sem szüntethető meg és a gondozásod megfelelően nem biztosítható a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél, azaz más rokonnál, ismerősnél, ebben az esetben nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba fognak elhelyezni.
 
 
3. Mihez van jogom, ha nevelésbe vettek?
  • Segítséget kérni a családodba történő visszahelyezéshez;
  • Az emberséges bánásmódhoz;
  • A szükségleteidhez igazodó ellátáshoz (pl.: pszichológus, fejlesztőpedagógus által nyújtott ellátáshoz);
  • A személyes tárgyaidat megtartani, azokat zárható szekrényben tárolni;
  • A levéltitok, magántitok szabályait kötelesek betartani veled szemben, így a nevedre szóló levelet saját kezűleg bonthatod fel, és ha úgy gondolod, tartalmát titokként kezelheted;
  • Mobiltelefonodat a házirend szabályai szerint használni;
  • Véleményedet elmondhatod és azt kötelesek meghallgatni;
  • Kapcsolatot tarthatsz a szüleiddel, testvéreiddel, egyéb rokonaiddal és barátaiddal.
 
4. Milyen kötelességeim vannak?
 
A gyermekvédelmi törvény alapján
  • együtt kell működnöd a szüleiddel, gondozóiddal;
  • iskolába kell járnod és ott képességeidnek megfelelően kell tanulnod;
  • egészséges életet kell folytatnod.
A törvény nem rögzíti, de mindenkinek kötelessége olyan viselkedést tanúsítani, ami mások jogainak érvényesülését nem akadályozza.
 
 
5. Mit kell biztosítania a gondozódnak a gyermekotthonban, hogy megfelelő körülmények között élj?
  • Egy nap legalább ötszöri étkezést, az életkorodnak megfelelő mennyiségben és minőségben, legalább egy alkalommal naponta meleg étkezést.
  • Minden életviszonynak megfelelő ruházatot (ünnepre, hétköznapra, éjszakára stb.), melyet elhasználódás szerint pótolni kell.
  • A mindennapos tisztálkodáshoz szükséges feltételeket.
  • Az iskolai tanulmányok megkezdéséhez és folytatásához szükséges felszerelést, bérletet.
  • Havi zsebpénzt.
  
6. Mit jelent a kapcsolattartáshoz való jog?
 
A családjától különélő gyermeknek joga, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tartson fenn mindkét szülőjével, nagyszülőjével és testvéreivel. A kapcsolattartás formáját, módját és időpontját a hatóság (járási gyámhivatal) szabályozza az érintettek – többek között a gyermek – véleményének megkérdezését követően.
 
A fenti esettől meg kell különböztetni az egyéb rokonokkal való kapcsolattartást, melyet a gyámmal kell egyeztetni. A kapcsolattartás körébe tartozik a baráti, osztálytársi, ismerősi körrel történő személyes kapcsolattartás is. Addig támogatott a személyes kapcsolattartás, ameddig az a te érdekeidet szolgálja. Kapcsolattartás során történt vita esetén a járási gyámhivatalhoz lehet fordulni. A probléma megoldása érdekében kérésre a gyermekjogi képviselő is segítséget nyújt.
 
 
7. Ki segít a kapcsolattartás megvalósulásában?
 
Amennyiben családban élsz, a törvényes képviselőd (szüleid), vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozója segít a kapcsolattartásban. Ha nevelőszülőnél gyermekotthonban vagy lakásotthonban (gyermekvédelmi szakellátás) laksz, akkor gyámod, az intézmény családgondozója, a lakásotthon vezetője a szakszolgálat gyámi-gondozói tanácsadója, járási gyámhivatal ügyintézője, gyermekjogi képviselő segít a kapcsolattartásban.
 
 
8. Mit tehetsz, hogy a jelenleg szabályozott kapcsolattartásod megváltozzon?
 
A gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás esetén, csak a hatóság (járási gyámhivatal) rendelkezését követően, míg a gyámod által engedélyezett esetben az ő tudtával változhat meg a szabályozás. Kérelmedet a hatóságnak eljuttathatod személyesen, vagy megkeresheted azt a személyt, aki közvetíteni tudja azt. A gyámodnak kötelessége eljutatni a kérelmedet még akkor is, ha azzal nem ért egyet. Számára is van lehetőség, hogy kifejtse véleményét a hatóság előtt a Te kezdeményezéseddel kapcsolatban.
 
 
9. A zsebpénzedet milyen gyakorisággal kell megkapnod?
 
Azt egy összegben kell megkapnod, melyről zsebpénz nyilvántartást kell vezetni. A zsebpénz átvételét aláírásoddal igazolod kell. Amennyiben kéred, részletekben is megkaphatod a zsebpénzedet,és kérhetsz segítséget a takarékoskodáshoz is. Dohányterméket és alkoholt nem vásárolhatsz. Arra az időre, amely alatt engedély nélkül eltávozol a gyermekotthonból vagy a nevelőszülőtől nem vagy jogosult zsebpénzre.
 
 
10. A szüleid bemehetnek-e a gyermekotthonban lévő szobádba?
 
Természetesen bemehetnek, megmutathatod nekik a szobádat, és amennyiben a társaidat nem zavarjátok, beszélgethettek ott is.
 
 
11. Honnan tudod meg, hogy ki a gyámod?
 
A gyámnak jelölt személyről az elhelyezési értekezleten értesülsz, esetleg találkozol is ott vele. A gyámhivatal nevelésbe vételi határozatában is rögzítik a kijelölt gyám személyét. A gyámod a korodtól függően meghatározott időközönként látogat meg, illetve te telefonon bármikor felhívhatod.


Nemzeti Kapcsolattartó Pont
Határon átnyúló egészségügyi
ellátások az Európai Unióban

Kiemelt hírek

2018.11.21.
Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat 2019. január 16-án jogvédelmi képviselő képzést indít. A továbbképzés komplex felkészülést biztosít nem csak a jogvédelem területén...

2018.09.17. kép
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ápoljuk a betegjogokat! A betegjogokat tudatosító, interaktív csapatversenyt hirdet az egészségügyi szakképző iskolák nappali tagozatos, alapképzésben résztvevő...

2018.07.25.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat ellátottjogi alkotópályázatot hirdet A pályázat címe: „Tudom, hogy van jogom! 2018” „OTTHONBAN CSALÁDBAN”...



Integrált Jogvédelmi Szolgálat
1134 Budapest, Tüzér u. 33-35.
Postacím: 1365 Bp., Pf.: 646.
Telefon: +36-1/8969-000
Ingyenesen hívható zöld szám: +36-80/620-055
Külföldről hívható: +36-20/489-96-14
E-mail: ijsz@ijsz.emmi.gov.hu
weboldal tervezés: IRQ