Felnőtteknek

1. Mit jelent a gyermek nevelésbe vétele?
 
A gyámhatóság a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, és a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. A gyámhatóság a gyermeket nevelőszülőnél vagy - ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel mellé.
 
Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel.
 
 
2. Ki a gyermek törvényes képviselője a nevelésbe vétel ideje alatt?
 
Az átmeneti nevelésbe vétel alatt a gyermek törvényes képviseletét a hatóság által kirendelt gyám látja el.
 
 
3. Mi az elhelyezési értekezlet/tárgyalás célja, miért hívják össze?
 
A Szakértői Bizottság vizsgálata után javaslat születik arra vonatkozóan, hogy a gyermeket ki kell-e emelni a családból, milyen típusú gondozási hely lenne a megfelelő a gyermek szükségleteinek, illetve milyen módon és kivel történjen a kapcsolattartás. Ez elhelyezési értekezlet/tárgyalás formájában történik. A döntést mindig a gyámhivatal hozza meg.
 
 
4. Mit tehet a szülő, ha nem ért egyet a gyermekek családból történő kiemelésével vagy a kijelölt gondozási hellyel?
 
A törvényes képviselő már az elhelyezési értekezleten kifejezheti egyet nem értését a családból történő kiemeléskor, de a nevelésbe vételi határozatot is joga van megfellebbezni.
 
 
5. Meddig tart a gyermek nevelésbe vétele?
 
Az elhelyezési értekezleten meghatározásra kerülnek azok a feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek haza kerülhessen. A veszélyeztető körülményeket meg kell szüntetni, biztosítani kell a lakhatást, élelmezést, oktatást. Ha ezek a veszélyeztető körülmények megszűntek, a gyámhivatalnál kezdeményezni kell a nevelésbe vétel megszüntetését.
 
 
6. A nevelésbe vétel alatt ki jogosult családi pótlékra?
 
A gyermek után járó családi pótlékot az igényelheti, akinek a háztartásában él a gyermek. A nevelésbe vett gyermek után a gyámja jogosult igényelni a családi pótlékot.
 
 
7. Mit jelent a kapcsolattartáshoz való jog?
 
A családjától különélő gyermek joga, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tartson fenn mindkét szülőjével, nagyszülőjével és testvéreivel. Ezekben az esetekben a kapcsolattartás formáját, módját és időpontját a járási gyámhivatal szabályozza az érintettek – többek között a gyermek – véleményének megkérdezését követően. A kapcsolattartás történhet a gyermekotthonban, nevelőszülőnél vagy egyéb kapcsolattartási helyszínen, illetve mód van arra is, hogy a gyermek az otthonába utazzon hétvégén, iskolai szünetekben, ünnepek alkalmával.
 
 
8. Kapcsolattartásra utazás költségeinek fedezése hogyan történik?
 
A kapcsolattartásra utazás költségei szülő utazása esetén a szülőt terhelik. Amennyiben ennek költségeit a szülő nem tudja kifizetni, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást igényelhet.
 
 
9. Mit kell tenni, ha a kapcsolattartás szabályozását módosítani szeretnék?
 
A gyermekotthonban, vagy nevelőszülőnél élő gyermekek esetében a gyámhivatal szabályozza a kapcsolattartást, így a gyámhivatalnál kell kezdeményezni annak megváltoztatását is. Amennyiben a gyermek gyámja van feljogosítva a 2 napnál rövidebb vagy 2 napnál hosszabb kapcsolattartás engedélyezésére, a gyámmal kell egyeztetni a kapcsolattartást. Vita esetén a járási gyámhivatal segítségét lehet kérni.


Nemzeti Kapcsolattartó Pont
Határon átnyúló egészségügyi
ellátások az Európai Unióban

Kiemelt hírek

2019.09.18. kép
A pályázat célja, hogy a szakképző iskolák diákjai, a jövő nemzedék ápolói megismerjék a betegjogokat, felismerjék és azonosítsák azokat a helyzeteket, ahol empátiájukkal és tudásukkal...

2019.09.03.
"Tudom, hogy van jogom! 2019 " Egymásra figyelve című képzőművészeti, vers-prózaíró pályázat a szociális ellátásban részesülők számára kerül meghirdetésre. A pályázat célja annak...

2018.06.13. kép
Gratulálunk az IJSZ futóváltójának a hétvégi eredményes szerepléshez. Most először a hatfős váltóban minden jogterület és a törzs is képviseltette magát.



Integrált Jogvédelmi Szolgálat
1134 Budapest, Tüzér u. 33-35.
Postacím: 1365 Bp., Pf.: 646.
Telefon: +36-1/8969-000
Ingyenesen hívható zöld szám: +36-80/620-055
Külföldről hívható: +36-20/489-96-14
E-mail: ijsz@ijsz.emmi.gov.hu
weboldal tervezés: IRQ