Gyakran ismétlődő kérdések

1. Hogyan lehet kérelmezni a szociális ellátásokat?
 
A szociális ellátások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás, ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, tartós bentlakásos intézmény, támogatott lakhatás, egyéb speciális intézmény) igénybevétele önkéntes, melyeket az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóban vagy írásban kérelmezhet a szolgáltatónál.
 
 
2. Mi a folyamata a bentlakásos intézménybe (idősotthonba) kerülésnek?
 
Az intézményvezető szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét az igény nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás elvégzésének időpontjáról. Az előgondozás során az állami fenntartású intézménynél az intézményvezető vagy az általa megbízott személy, egyházi és nem állami fenntartású intézménynél a megállapodás megkötésére feljogosított személy vagy az intézményfenntartó által megbízott más személy (a továbbiakban együtt: előgondozást végző személy) tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. Az előgondozás során az intézményvezető átadja az ellátottnak a megállapodás tervezetét és tájékoztatja a házirend tartalmáról. Idősotthoni ellátás esetében az előgondozási folyamat során kell elvégezni a gondozási szükséglet vizsgálatot is, melynek célja a gondozási, ápolási szükséglettel rendelkező, alacsony jövedelmű, legkisebb érdekérvényesítő képességű idősek ellátása valamint a szolgáltatás célzottabbá tétele.
 
Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy az ellátott számára más, megfelelőbb ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot.
 
Az előgondozás elvégzését követően, az intézményi elhelyezést megelőzően az intézményvezető (vagy a megállapodás megkötésére feljogosított személy szóban vagy írásban) tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt vagy törvényes képviselőjét a férőhely elfoglalásának kezdő időpontjáról, valamint az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőkről.
 
Intézményi férőhely-üresedés esetén az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az ellátott értesítéséről.
 
 
3. Hogyan lehet soron kívül bekerülni idősotthonba?
 
A soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az igénybevevő
  • önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg;
  • a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt;
  • szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé;
  • kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti.
 
4. Milyen szakvélemények szükségesek az intézményi elhelyezéshez?
 
A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményébe történő felvétel, valamint a pszichiátriai betegek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell az igénybe vevő szakorvosának, kezelőorvosának szakvéleményét.
 
4.1. A fogyatékos személyek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell a fogyatékosság fennállását igazoló,
  • a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményét, vagy
  • a fogyatékosság jellege szerinti szakorvosi leletet, vagy
  • súlyos fogyatékosság fennállása esetében az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozatot vagy más okiratot, vagy az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleményt.
4.2. A közösségi pszichiátriai ellátás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleményét a pszichiátriai betegség fennállásáról. Ha a szolgáltatást igénylő nem rendelkezik szakvéleménnyel, a szolgáltatás részére a kérelem benyújtásától számított legfeljebb három hónapig átmeneti jelleggel biztosítható.
 
4.3. Demens személyek ellátása esetén az igénybevételre irányuló kérelemhez be kell nyújtani az orvosszakértői szerv vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos által kiállított,
  • nappali ellátás esetén a demencia kórképet megállapító;
  • bentlakásos intézményi ellátás esetén a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozatát megállapító szakvéleményt.
 
5. Miről kell tájékoztatnia az intézményvezetőnek az ellátottat az intézménybe történő felvételkor?
 
Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad az igénybevevő és hozzátartozója számára:
  • az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről;
  • az intézmény által vezetett nyilvántartásokról;
  • a bentlakásos intézményi elhelyezéskor a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről;
  • panaszjoguk gyakorlásának módjáról;
  • az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről;
  • az intézmény házirendjéről;
  • a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről;
  • a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről.
 
6. Mennyi térítési díjat kell fizetnie az ellátottnak a szociális intézményben?
 
A szociális ellátásért az ellátott által fizetendő térítési díj (a továbbiakban: személyi térítési díj) az ellátott jövedelmi viszonyai és a szociális törvényben meghatározott rendelkezések, valamint a fenntartó által megállapított intézményi térítési díj alapján kerül meghatározásra.
 
Az ellátott által fizetendő személyi térítési díj konkrét összegét - a fentiek szerint - az intézmény vezetője állapítja meg, melyről az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja.
 
 
7. Mi a teendő, ha az ellátott nem ért egyet a térítési díj összegével?
 
Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a személyi térítési díj megállapításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.
 
A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme
  • olyan mértékben csökken, hogy a térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
  • az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2013. évben 28.500,- Ft) 25%-át (azaz 7.125,- Ft-ot) meghaladó mértékben növekedett. 
 
8. Mikor szűnik meg, illetve mikor szüntethető meg az intézményi jogviszony, és erről a hozzátartozót kell-e értesíteni?
 
8.1. Az intézményi jogviszony megszűnik
  • az intézmény jogutód nélküli megszűnésével;
  • a jogosult halálával;
  • a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával (kivéve, ha a szociális törvény rendelkezései az elhelyezés időtartamának meghosszabbítására adnak lehetőséget).
Az állami fenntartású intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti.
 
8.2. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult:
  • másik intézménybe történő elhelyezése indokolt;
  • a házirendet súlyosan megsérti;
  • intézményi elhelyezése nem indokolt.
8.3. Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét.
 
Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell az ellátott számára az intézményben, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz az ügyben.
 
Egyházi fenntartású és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén az intézményi jogviszony megszűnik, ha a megállapodást az ellátott, illetve törvényes képviselője vagy a fenntartó felmondja.
 
8.4. Áthelyezés 
Ha az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozatlan időre szól, vagy határozott időre szól ugyan, de az abban foglalt időtartam még nem telt el, akkor a más intézménybe történő áthelyezést kezdeményezheti
  • a jogosult;
  • törvényes képviselője; valamint
  • az intézmény vezetője.
Az intézmény vezetője az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult:
  • egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre;
  • az adott intézményben állapotára tekintettel tovább nem rehabilitálható;
  • a házirendet többször, súlyosan megsérti és emiatt az érdek-képviseleti fórum a jogosult áthelyezését javasolja. 
 
9. Mennyi időn belül kell az ellátottnak elhagynia a szociális intézményt a szociális ellátás megszüntetése esetén?
 
A felmondási idő, ha a megállapodás másként nem rendelkezik,
  • alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,
  • bentlakásos intézmény esetén három hónap.
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény és ápoló, gondozó célú lakóotthon esetén a fenntartó a megállapodást akkor mondhatja fel, ha az ellátott a házirendet súlyosan megsérti.
 
 
10. Hova fordulhat az ellátott, ha úgy érzi, hogy jogellenes volt az intézményi jogviszonyának felmondása?
 
Ha az ellátott vagy törvényes képviselője az intézményi jogviszony megszüntetéssel nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.
 
Ha egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a megállapodás felmondásának jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy, illetőleg a fenntartó vitatja a bíróságtól kérheti a megállapodás jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős határozatot nem hoz az ügyben.
 
 
11. Kell- e értesítenie az intézménynek a hozzátartozót, ha az ellátott kórházba került?
 
Igen, az ellátott kórházba kerülése esetén az intézmény köteles értesíteni az ellátott hozzátartozóját.
 
 
12. Miről kell tájékoztatnia az intézménynek az ellátottat, illetve az általa megnevezett hozzátartozóját?
 
A bentlakásos szociális intézmény vezetője köteles továbbá értesíteni, illetve tájékoztatni az ellátottat és az általa megjelölt hozzátartozóját:
  • az ellátott állapotáról, annak lényeges változásáról;
  • az ellátott egészségügyi intézménybe való beutalásáról;
  • az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről;
  • az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről;
  • a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedéséről.
 
13. Van-e arra mód, hogy az ellátott bevigye bútorait a bentlakásos intézménybe?
 
Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. A veszélyeztető tárgyak körét, e tárgyak birtoklásának feltételeit, illetve ellenőrzését a házirend szabályozza. A korlátozás azonban nem érintheti a mindennapi használati tárgyakat.
 
Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybe vevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és - szükség esetén - biztonságos elhelyezéséről. Az intézmény a házirendben szabályozhatja - figyelemmel a raktározási és elhelyezési lehetőségekre -, hogy az egyes ellátást igénybe vevők milyen nagyságú, illetve milyen mennyiségű, az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgy intézménybe történő bevitelére jogosultak.
 
A vagyon- és értékmegőrzés nem korlátozható arra való hivatkozással, hogy az intézmény nem tud megfelelő feltételeket kialakítani a megőrzésre.
 
Amennyiben az ellátást igénybe vevőt az intézmény korlátozza a személyes tárgyainak bevitelében, erről az ellátást igénybe vevő elfogadó hozzájárulása érdekében az igénybevételhez kapcsolódó megállapodásban is rendelkezni kell.
 
 
14. Csak este tudom meglátogatni édesanyámat az intézményben; van erre lehetőség?
 
Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon rendelkezhet a látogatás rendjéről, és meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a látogatók látogatási időn kívül is kapcsolatot tarthatnak az ellátást igénybe vevővel.
 
A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára.
 
Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon és esetekben intézkedhet a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben.
 
 
15. Cukorbeteg vagyok, és nem kapok diétás étkezést, az intézménynek szükséges-e azt biztosítania?
 
Ha az ellátást igénybe vevő egészségi állapota indokolja, részére - orvosi javaslatra - az orvos előírásainak megfelelő étkezési lehetőséget (pl. diéta, gyakoribb étkezés) kell biztosítania az intézménynek.
 
 
16. Hogyan kezeli az intézmény az ott élő ellátott személyes adatait?
 
Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Különös figyelmet kell fordítania az intézménynek arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére.
 
 
17. Az ellátott másik gondnokot szeretne. Kezdeményezheti az intézményvezető új gondnok kirendelését a szociális és gyámhivatalnál?
 
Igen. A gondnokság alatt álló jogosult érdekeinek védelmében az intézményvezető köteles kezdeményezni új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembevételével végzi e feladatokat.
 
 
18. Ha panasszal fordul az ellátott az intézményvezetőhöz, van-e előírás a panaszkezelésre?
 
Igen. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal.


Nemzeti Kapcsolattartó Pont
Határon átnyúló egészségügyi
ellátások az Európai Unióban

Kiemelt hírek

2017.05.21.
Május 20-án közel 250 fő részvételével Budapesten állomásozott az Integrált Jogvédelmi Szolgálat „Gyere-K-épbe” elnevezésű gyermekjogi rendezvénysorozata. Az országos roadshow Közép...

2017.05.19.
Sikeresen zárult az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (korábban: OBDK) „MesÉLJ jogosan” címmel meghirdetett gyermekjogi rajzpályázata, amelyet „Az elveszett madártoll” című gyermekjogi...

2017.05.14.
Közel 550-en voltak jelen Szolnokon május 13-án az Integrált Jogvédelmi Szolgálat „Gyere-K-épbe” elnevezésű, közel 2 hónapon keresztül tartó gyermekjogi programsorozatának Észak-alföldi...



Integrált Jogvédelmi Szolgálat
1134 Budapest, Tüzér u. 33-35.
Postacím: 1365 Bp., Pf.: 646.
Telefon: 06-1-9202-700
Ingyenesen hívható zöld szám: 06-80-620-055
Külföldről hívható: +36-20-489-96-14
E-mail: ijsz@ijsz.emmi.gov.hu
weboldal tervezés: IRQ