Akinek a beteg is panaszkodhat

Felvetettük: a korábbi gyakorlathoz képest, úgy tudjuk, most kevésbé ártják bele magukat a panaszos ügyek továbbvitelébe, inkább csak jelzéseket tesznek az ellátórendszert működtetők felé.

 

„Mi az egészségügyről szóló törvényben deklarált betegjogok érvényesülését segítjük, természetesen az ettől eltérő panaszokat is meghallgatjuk (gyakran keresnek meg a betegek más, például ingatlangondjukkal), ám ilyen esetben tisztázzuk, hogy ebben nem mi vagyunk az illetékesek, és tanácsot adunk, hogy hová lehet fordulni. Az is igaz: elsősorban az őt megillető betegjogokról igyekszünk felvilágosítani a beteget: így például arról, hogy ellátása során joga van elkérni kórháztól a vele kapcsolatos betegdokumentáció másolatait, kérheti a kezelőorvosát vagy a háziorvosát, hogy segítsen értelmezni azt. S ha például olyan kezelést tüntettek fel, amelyet nem is végeztek el nála, akkor a kórház vezetőjéhez fordulhat. Ehhez mi is minden segítséget megadunk, így például akár a beadvány megfogalmazásában is segítünk, vagy írásbeli meghatalmazása alapján eljárunk ügyében. Amennyiben az ügyfélnek kártérítési igénye van, informáljuk az egyéb jogorvoslati lehetőségekről.”

 

Mint megtudtuk: az esetek 25-30 százalékában a panaszosok csak szóban szeretnék jelezni az egészségügyi ellátás során velük történt sérelmeiket, nem is kívánnak panasszal élni. A leggyakoribb kifogás a nem kellő tájékoztatásra vonatkozik, ami részben természetes következménye annak, hogy kevesebb az orvos, a szakdolgozó, kevesebb idő jut egy-egy betegre, illetve hogy a kifogásolók szerint türelmetlenebbek, ingerlékenyebbek a páciensekkel, illetve ezek alapján világossá válik, hogy a beteg-orvos kommunikáció során keletkeznek konfliktushelyzetek.

 

A tájékoztatás elégtelensége vonatkozik arra is, hogy a beutaló orvosok sem mindig követik az egészségügyi rendszer átalakításait, de nehezen igazodnak el a betegek is egy-egy intézményben.

 

 

Munkája sikerélményéről is kérdeztük a betegjogi képviselőt. Elmesélte: egy hozzátartozó fájlalta, hogy elhunyt szülőjénél olyan diagnózist is megállapított a kezelőorvosa, amelyet ő kizártnak tartott. A boncoláskor vett szövettani minták vizsgálata alapján bebizonyosodott, hogy ez a tünet egy korábban diagnosztizált betegség szövődményeként lépett fel.

 

Ebben az esetben joggal követelhetett volna kártérítést is a hozzátartozó, de az ő számára saját igazának bizonyítása is elégtételt jelentett.

 

Egy másik esetben egy idős nyugdíjas fordult hozzá: a számára magas összegért elkészített szemüveggel nem lát (a korábbi pedig már gyenge). Egy újabb vizsgálattal kiderült: nem az optikus hibázott, hanem rosszul állapították meg a szemészeten a szükséges dioptriát. Új szemüveg készült, a lencsecsere költségét az egészségügyi szolgáltató állta.

 

 

A betegjogi képviselő arra is felhívta a figyelmet (miként a hozzá fordulókét is szokta), hogy a betegeknek nem csak jogaik, kötelességeik is vannak: kötelesek együttműködni állapotuk javulása érdekében a kezelőorvossal.

 

Továbbá: nem ők szabják meg, hogy az orvos milyen gyógyszert, terápiát írjon fel, hanem az orvos, a megfelelő szakmai protokollok alapján.

 

Nem ritka ugyanis, hogy azért fordulnak a betegjogi képviselőhöz, mert ők nem ugyanazt kapják, mint a szomszéd, vagy a barátnő, hasonlónak ítélt tünetek alapján.

 

A jogvédelmi munka tehát egy összetett feladat, amelyben úgy a lakosság, mint az egészségügyi szakdolgozók részére tartunk fórumokat és tájékoztatókat a betegek jogairól és kötelezettségeiről. A megkeresések alapján pedig javaslatokat teszünk az egészségügyi szakmai munka minőségének emeléséhez.

 

 

Annyit mindenképpen érdemes tudni: a tavaly felállt Országos Betegjogi, Ellátott jogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (az OBDK) közös elvek és rendszer alapján működteti a nevében foglalt rendszert, regionális irodáin keresztül. Az új rendszerben dolgozó képviselők magasabb minőségi elvárásoknak tesznek eleget, és „ügyfélközpontúbb” rendszerben dolgoznak, fényképes igazolvánnyal. A megmaradt kórházi fogadóórák mellett 2012 novemberétől központi, úgynevezett elektronikus „panaszláda” is működik, és régiónkban ez év októberétől új, akadálymentes irodában fogadják személyesen az ellátással kapcsolatos panaszokat.