Aki segít, ha keményen szól az orvos

 

– Elöljáróban leszögezném, a betegjogi képviselő teljesen független az egészségügyi intézményektől. Hosszú listája van annak, hogy hol panaszkodhat a beteg az ellátással kapcsolatban, a főnővértől az orvosi kamarán át a polgári bíróságig, mi egy vagyunk a sorban. A jogok érvényesítése a feladatom, s nem állok egyik oldalon sem, a beteget, az igénybe vevőket segítem. Úgy jellemezhetném a munkám, ha egy libikókán ül a beteg és az egészségügyi dolgozó, akkor én középen próbálom a hintát kiegyensúlyozni.

 

– A panaszkezelés csak egy szelet a tevékenységünkből, emellett előadásokat, fórumokat tartunk a lakosságnak és az egészségügyi dolgozóknak is a betegjogokról. Továbbá információs bankként adunk felvilágosításokat az egészségügyi szolgáltatásokról. Természetesen vélt és valós sérelmekkel is megkeresnek bennünket. Az emberi kapcsolatokban, így az egészségügyben is az én aranyszabályom az: azt tedd mással, ami neked is jól esne. Többféle felsőfokú végzettséggel is elvégezhető a munkánk, de a legfontosabb itt az empátia és a diplomáciai érzék, valamint a türelem.

 

– A szabály úgy szól, hogy egyéniesített formában mindenről tájékoztatni kell a beteget. Ez azt jelenti, hogy a lelkiállapotát is figyelembe kell venni, amikor a hírt tapintatosan tudatják vele. Mód van arra is, hogy előre megnevezze maga helyett a hozzátartozót, akinek az orvos beszámol a valós állapotról. A rossz hír közlésének módozatairól egyébként külön képzés zajlik az egészségügyben.

 

– Az elmúlt évben hétszázan kerestek meg, de ebben a beutalókkal, a leszázalékolásokkal kapcsolatos érdeklődések is benne vannak.

 

– Én nem fejeket követelni járok az egészségügyi szolgáltatókhoz, hanem terheket veszek le a vállukról a megfelelő kommunikációval. Többnyire ugyanis kiderül, hogy elbeszél egymás mellett a két fél, a beteg nem érti meg, amit az orvos mondott. Éppen ezért az a tervünk, hogy ősztől betegjogi klubot működtetünk Pécsett, ahol egy asztalhoz ültetnénk a két oldalt, és ki-ki elmondaná a leggyakoribb problémákat.

 

 

Dr. Szendy Erzsébet 1957-ben született Szentgotthárdon. Az őrségi Csörötneken nőtt fel, Szombathelyen, a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban érettségizett, a Pécsi Tanárképzőn végzett magyar–orosz szakon 1979-ben, majd az ELTE népművelő szakán, és a PTE Állami Jogtudományi Karán is lediplomázott, 2011-től betegjogi szakjogász. 13 évig a Pécsi Orvostudományi Egyetemen dolgozott, 2000-től az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ munkatársa. Férje, János gépészmérnök, fia, Kristóf 20 esztendős, Budapesten dolgozik.