Szemléletváltás a jogvédelmi képviseletben

2014.10.30. (Nyilatkozó: Dr. Novák Krisztina - OBDK főigazgató)

Egyre többen keresik a hivatalt az egészségügyi intézményekben tapasztalt rossz bánásmód miatt.
Mostanra országos lefedettségű jogvédelmi képviselet jött létre a betegek, az ellátottak, a gyermekek jogainak védelmére – mondta lapunknak adott interjújában az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ főigazgatója. Novák Krisztina kiemelte, egyre többen fordulnak segítségért munkatársaikhoz, csak a betegjog területén több ezer megkeresést kaptak.
– Lassan két éve, hogy létrejött az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK), mégis sokaknak továbbra is kevéssé ismert a hivatal. Milyen eredményeket tudnak felmutatni?
– Talán az egyik legfontosabb lépésnek tekinthető, hogy az OBDK megalakulásával a korábbi civil szervezeti működéshez képest országos lefedettségű jogvédelmi képviselet jött létre a betegek, az ellátottak, a gyermekek jogainak védelmére. Megalakulásunkkor alapvető elgondolásunk volt, hogy stabil alapokra építkezzünk, hiszen ezek hiányában hamar összedőlhet a jogvédelmi rendszer. Egy jogvédelmi képviselő legfontosabb feladata, hogy a hozzá fordulók megkereséseit kezelje, az állampolgárok panaszait kivizsgálja, a rendszerben lévő anomáliákra felhívja az intézmények figyelmét. Ahhoz, hogy ez a munka az ország minden pontján, minden ellátónál azonos minőségben, gördülékenyen menjen, munkatársainkkal közösen szakmai eljárásrendeket dolgoztunk ki mindhárom jogvédelmi területen.
Emellett olyan jelentési rendszert alakítottunk ki, amelynek köszönhetően havonta pontos adataink vannak a jogvédelmi munkát érintően. A megfelelő munkakörülmények biztosításához infrastrukturális fejlesztéseket hajtottunk végre. Kollégáinkat folyamatosan képeztük annak érdekében, hogy az eddig is meglévő szakmai tudásukat naprakész ismeretekkel bővítsük. Az utóbbi időszakban tehát egy új szemléletmódot vezettünk be a három jogvédelmi terület működésében.
 
– Hol találkozhat az állampolgár az OBDK-val?
– Minden lehetőséget megragadunk, hogy a társadalom jogtudatosságát erősítsük. Képviselőink fogadóóráin kívül állandó telefonos, postai, e-mail és faxelérhetőséget biztosítunk az érdeklődőknek, továbbá ingyenesen hívható zöldszámot, elektronikus panaszládát is működtetünk a könnyebb elérésért. Hét regionális irodát alakítottunk ki az országban, és idén szeptembertől már tizenkét kormányhivatalnál a három terület integrált jogvédelmi képviseletét látjuk el. Rendszeresen tartunk lakossági fórumokat az ország különböző pontjain, illetve részt veszünk regionális rendezvényeken is. Ezek mellett a betegjogi területen hamarosan elérhető lesz egy mobilapplikációnk is. Több szakmai és civil szervezettel is kapcsolatban vagyunk a mindennapi munkánk során, amit a jövőben tovább kívánunk erősíteni.
 
– Ha már a betegjogot említette: nap mint nap betegek keringenek a kórházak épületei között, napokig nem kerül sor egy-egy vizsgálatra, és számos más, a hazai egészségügyi intézményekben jellemző visszásságra lehetne példát mondani. Ha valaki ilyen esetekben az OBDK-hoz akar fordulni, pontosan mi a teendője?
– Ilyenkor az illetékességgel rendelkező betegjogi képviselőt az érintett egészségügyi intézményben tartott fogadóóráján, illetve telefonon is megkereshetik az állampolgárok. Amennyiben az érintett igényli, a képviselőt is meghatalmazhatja ügyének kivizsgálására. Betegjogi területen tavaly 9956 megkeresés érkezett az OBDK-hoz, 2014 első fél évének adatai – 6656 megkeresés – alapján azonban ez a szám biztosan magasabb lesz. Ebből is látszik, hogy képviselőink ismertsége fokozatosan növekszik.
 
– A legtöbbször milyen panaszokkal fordulnak a betegek a képviselőkhöz?
– A betegjog területén legtöbbször az egészségügyi ellátáshoz való jog, az emberi méltósághoz, a tájékoztatáshoz, a dokumentáció megismeréséhez való jog sérül, idetartozik a hangnem, az időn túli várakoztatás is. Jogszabály-módosítási lehetőségünkből adódóan a kerekes székes emberek betegszállításakor ma már az eszközt is kötelező a beteggel együtt szállítani. Előfordult olyan megkeresés is, hogy a fogyatékkal élő állampolgár, aki otthoni körülmények között ugyan el tudja látni magát, a fekvőbeteg-intézményben magatehetetlenné válik. Ilyen esetekben segítünk abban, hogy az érintettek kaphassanak olyan ellátást, ahol a mindennapi szükségleteiknek megfelelően gyógyulhatnak.
Ebben mostanra az intézmények is partnerek.
 
– Milyen a kapcsolat a kórházakkal, együtt tudnak működni?
– Tavaly több főorvosi értekezletre is meghívtak bennünket, ahol a résztvevők olyan kérdéseket tehettek fel, amelyekkel naponta szembesülnek. Ebben az évben ez az együttműködés tovább erősödött, amit a jövőben is szeretnénk ápolni mindenki érdekében. Képzéseinkkel – amelyeken az egészségügyi szakemberek is részt vehetnek – és kiadványainkkal is segítjük a dolgozókat, így például a pszichiátriai betegek jogairól vagy a dokumentáció megismeréséről szóló kiadványainkat ők is forgatják. Ezenkívül, bár apró dolognak tűnik, mégis fontos: nem győzzük eleget hangsúlyozni az intézményekben, hogy egy bocsánatkérés gyakran többet ér, mint gondolnánk. Sokszor ez is elég. Itt jegyezném meg, hogy éppen emiatt a betegjogi képviselőink mediációs tevékenysége kiemelten fontos és egyre jobban erősödik az egészségügyi szolgáltatók és a betegek közötti konfliktusok békés megoldásában.
 
– Mostanra már a felsőoktatási intézményekben is jelen vannak.
– Az elmúlt időszakban az egészségügyi felsőoktatási intézményekkel való együttműködésünk nyomán akkreditált képzések indultak képviselőink közreműködésével az orvosi és jogi egyetemek többségében. Kurzusaink nagy népszerűségnek örvendenek, így például Miskolcon és Szegeden szeptembertől már második alkalommal kezdtük el a képzéseket.
Mindezzel az a célunk, hogy a diákok már a tanulmányaik során bővebb ismeretekre tegyenek szert a jogvédelem tekintetében.
 
– Az ellátottjog és a gyermekjog területén milyen ügyekkel foglalkoznak?
– Gyermekjogi területen a gyermekotthonokban és a nevelőszülőknél élő gyermekek jogait védjük. E területen kiemelten fontosnak tartjuk a személyes jelenlét biztosítását. Mostanra sikerült elérnünk azt, hogy gyermekjogi képviselőink külső helyszínen is, például az iskolában is találkozhatnak a gyermekekkel. Ezen a területen legtöbbször a zsebpénzzel, a ruházkodással, illetve a nem megfelelő hangnemmel kapcsolatban érkeznek hozzánk megkeresések.
Gyakran sérül a kapcsolattartáshoz való jog is azáltal, hogy az otthonokban élő gyermekek nem tudják tartani testvérükkel a kapcsolatot, mivel más-más intézménybe kerültek. Ellátottjog esetében nagyon egyedi ügyekkel találkozunk, hiszen ez az a terület, ahol az érintettek élethelyzetükből adódóan a legkevésbé tudják az érdekeiket képviselni. Érkeznek megkeresések hozzánk például az étkezéssel kapcsolatosan, de olyan is volt már, hogy egy idős néninek annyi volt a kérése, hadd vihesse be magával saját ágyát az idősek otthonába. Emellett jelen vagyunk a hajléktalanellátás területén is, így egy hamarosan megjelenő kiadványunkkal a hajléktalanok jogtudatosságát is segíteni kívánjuk.
 
– Az OBDK-nak a határon átnyúló egészségügyi ellátás területén is szerepe van. A gyakorlatban mit jelent az, hogy a szervezet nemzeti kapcsolattartó pontként működik?
– A tavaly év végén életbe lépett uniós szabályozásnak megfelelően minden európai uniós tagállamban működnie kell egy nemzeti kapcsolattartó pontnak. Magyarország e tekintetben élen jár, hiszen idén márciusban Brüsszelben követendő példaként nevezték meg az OBDK által működtetett tájékoztatási rendszert. Feladatunk elsősorban mind a magyarok, mind a külföldi állampolgárok tájékoztatása az ellátások lehetőségeiről, feltételeiről és költségeiről. Az eddigi tapasztalatok alapján a megkeresések legnagyobb aránya valóban ezekre az információkra irányul. Ugyanakkor néhány olyan esettel is találkoztunk már, amikor külföldön dolgozó magyar állampolgárok itthon szeretnének gyógyulni.
Fontos hangsúlyozni, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátás csak a tervezett ellátásokra vonatkozik abban az esetben, ha az ellátás hazánkban nem elérhető, vagy a gyógykezelésre csak hosszabb várakozással kerülhetne sor hazánkban. Elsősorban ez utóbbi várólistás gyógykezelések iránt érdeklődnek a páciensek, ugyanakkor érdemes tudni, hogy ezekre a beavatkozásokra többnyire külföldön is várni kell. Vannak terveink ezen a területen is: a külföldön gyógyult magyar betegek dokumentációjával kapcsolatban jelenleg ugyanis problémát jelent, hogy ha valaki külföldön gyógyul, az egészségügyi dokumentumai ott maradnak, ám ha itthon például rehabilitációra kell mennie, szüksége lesz ezekre. Éppen ezért szeretnénk egy olyan eljárásrendet kialakíttatni, amely ezt a problémát is orvosolja.
 
Forrás: Magyar Nemzet - Szalai Laura

Nemzeti Kapcsolattartó Pont
Határon átnyúló egészségügyi
ellátások az Európai Unióban

Kiemelt hírek

2024.03.14. kép
Keszthelyen 2024. március 14. és március 24. között látogatható a kiállítás. Helyszín: Hotel Helikon, 8360 Keszthely, Mikus Gyula sétány 5.

2024.03.14. kép
Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat rajzpályázatot hirdet a szakellátásban nevelkedő gyermekek részére Online vagy? Jelen vagy? „GYERE-K-ÉPBE AZ ONLINE TÉRBE” címmel...

2024.03.11.
Szociális ellátásokhoz kapcsolódó online kiadványokkal és Gyakran Ismétlődő Kérdésként (GYIK) megfogalmazott tájékoztatókkal segíti az ellátottak és hozzátartozóik, valamint az érdeklődők...



Integrált Jogvédelmi Szolgálat
1134 Budapest, Tüzér u. 33-35.
Postacím: 1365 Bp., Pf.: 646.
Telefon: +36-1/8969-000
Ingyenesen hívható zöld szám: +36-80/620-055
Külföldről hívható: +36-20/489-96-14
E-mail: ijsz@ijsz.bm.gov.hu
weboldal tervezés: IRQ