Ki merne panaszt tenni, amíg a megvádolt orvos kezeli?

 

A panaszkultúra alapvető feltétele: megkérdezik a másik felet is, lehetővé téve, hogy elmondhassa az álláspontját – áll értetlenkedve az említett eset előtt Mina doktor. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot (OBDK) éppen a betegeket érintő és helyben is orvosolható panaszok kivizsgálására hozták létre 2012-ben.

 

Betegjogi kérdésekkel kapcsolatban keresse az érintett intézmény betegjogi képviselőjét, vagy hívja az ingyenes telefonszámot: 06-80/620-055

67 millió orvos–beteg találkozás történt az elmúlt évben.

9959 megkeresés érkezett a betegjogi képviselőkhöz, melyek jellemzően a tájékoztatással, a dokumentációval, a várakozási idővel, a hangnemmel és az ellátással voltak kapcsolatosak, de sokan panaszkodtak a mentésre, a betegszállításra, a gyógyfürdőszolgáltatásokra és a gyógyszertárakra is.

 

Amikor a betegek bekerülnek a kórházba vagy a rendelőintézetbe, minőségi szolgáltatásra számítanak. Az egészségügyben azonban az emberi erőforrás, a pénzeszközök, a gyógyszer, időnként az ismeret is csak korlátozottan áll rendelkezésre.

 

– A betegjogi képviselők segítenek az ellátás során fellépő félreértések, konfliktusok rendezésében. A beteget írásbeli meghatalmazás alapján képviselhetik, ügyében eljárhatnak az egészségügyi szolgáltatónál és a fenntartójánál, illetve az illetékes hatóságoknál. A betegjogi képviselő elérhetőségét valamennyi egészségügyi intézményben kötelezően ki kell függeszteni. Ők nem feltétlenül orvosok vagy jogászok, de a hatékony munkához elengedhetetlen, hogy az egészségellátás és -szervezés területén legalább hároméves gyakorlati tapasztalattal rendelkezzenek, ismerjék e szervezetek működését – magyarázza a szakember. – Amikor egy panaszos felkeres, megnézem, jogosult vagyok-e eljárni az ügyében. Jó, ha a beteg határozza meg, hogy váratlan helyzetekben kik hozhatnak döntést az ellátásáról, kiket zár ki egészségügyi adatainak megismeréséből. Az orvosi titoktartáshoz való jogot szem előtt tartva, a törvény tájékoztatási lehetőséget adhat olyan családtagok – például a tartásra kötelezett gyermek – számára is, akikkel a beteg esetleg nem ápol jó kapcsolatot, de otthoni gondozása, ellátása érdekében ez mindenképpen szükséges.

 

Térjünk rá a panaszok természetére:

 

– Amennyiben konkrét esetre vagy kórházi osztályra vonatkozik, szétnézek az intézményben, betekintek az orvosi dokumentációba, kérdéseket intézek mindazokhoz, akiknek a páciens ellátásához köze volt – folytatja Mina doktor. – A legtöbb panasz a kezeléseket követően érkezik. Ugyan ki merne szót emelni mindaddig, míg a megvádolt orvoshoz a későbbiekben is vissza kell járni? Csip-csup panasz nincs, a megoldás pedig mindig személyre szabott. A jogorvoslat a panaszosok számára ingyenes.

 

A betegnek sebészeti beavatkozásra volt szüksége – említ egy példát a szakértő. Orvosai ismerték a cukorbetegségét, felvilágosították, hogy a műtét emiatt kockázattal járhat. A beavatkozás után nehezen gyógyuló, fekélyes seb maradt hátra, a páciensre hosszas kezelés és további műtétek vártak, holott ő arra számított, hogy pár nap múlva hazatérhet a kórházból. Ehhez képest hosszú időre a munkából is kiesett. Mivel a műtétet megelőzően kimerítő tájékoztatást kapott, tudnia kellett, hogy szövődményekre számíthat, így valószínűleg hiába jelentene be kártérítési igényt. Mi feleslegesen nem heccelünk bele senkit a jogi procedúrába, de le sem beszélünk róla – magyarázza a betegjogi képviselő.

 

A betegjogokkal egyébként sokszor nem csak a páciensek, hanem az orvosok sincsenek tisztában. Sokkal több jogi ismeretre volna szükségük. Ügyvédek sora állt rá a műhibaperekre, ezért az OBDK ez évtől több orvosegyetemmel is együttműködést köt, hogy betegjogi ismereteket adhasson át a medikusoknak.

 

Az egészségügyben dolgozóknak is érdeke, hogy a konkrét esetekből levont tanulságokból okulva a későbbi károkat vagy kártérítési pereket megelőzhessék.

 

Ha nem következik be komoly egészségkárosodás, a panaszosok többnyire megelégszenek a kimerítő magyarázattal vagy a bocsánatkéréssel. Senkinek nem kell attól tartania, hogy a későbbiekben hátrány éri a panasztétel miatt.

 

Vajon az az öt nő, akik most szexuális zaklatással vádolják a nőgyógyászukat, miért nem kért segítséget az illetékes kórháztól vagy betegjogi képviselőtől, miért bíztak inkább a nyilvánosság erejében? – teszi fel a kérdést a szakértő. A szexuális molesztálás kétségtelenül érzékeny téma, s ha ők nem is, a hozzátartozóik léphettek volna. Mint kiderült, a páciensei zaklatása miatt már máskor is indult vizsgálat a szóban forgó nőgyógyász ellen. Azóta az érintett nők feljelentést tettek a rendőrségen.